A fajták jellemzése

here fajtakA fű- és herefajták, illetve típusok széles tárháza létezik, melyek mind különböző előnyökkel és jellemzőkkel bírnak a növekedés és hasznosítás kapcsán. Ezen különbségek alapján a füveket és heréket a használat és a klimatikus viszonyok szerint vegyítjük - lásd lent a magas hozam és minőség érdekében történő nemesítésről szóló részt.

 

A takarmány magas minőségét szolgáló legfontosabb fajták - melyek mindig a nemesítésből származó legújabb változattal jelennek meg - a hibrid perje, az angol perje, valamint a Festulolium, vörös- vagy fehérherével keverve. A stressztűrés és a maximális szívósság elérése érdekében egyes keverékek alapját a komócsin, a csomós ebír, a réti csenkesz és a nádképű csenkesz adják.

 

Angol perje (Lolium perenne L.)

angol perjeAz angol perje a legtöbb talajtípuson jól tenyészik, kivéve a nagyon nedves talajokat. Ez egy évelő faj, és mind legeltetési, mind kaszálási célokra megfelel . Az angol perjének magas a cukortartalma, magas az emészthetősége, és komoly, jó minőségű hozamot produkál. Az angol perje elsősorban a fehérherével ad jó keveréket. A diploid változatokat – a tetraploiddal összevetve – a finomabb levelek és a nagyobb sűrűség különböztetik meg. Ezek jobban ellenállnak az állatok legelése okozta károknak. A diploidok magas szárazanyag-tartalommal rendelkeznek.

 

A tetraploid változatok jellemzően sötétebbek, leveleik szélesebbek, nagyobb a cukortartalmuk, jobban tűrik a telet és lazábban nőnek. A DLF-Seeds olyan tetraploid változatokat fejlesztett ki, melyek olyan sűrűk, mint a legtöbb diploid, így kifejezetten alkalmasak legeltetési célokra.

 

Az angol perje változatait korai, közepes és késői típusokba sorolják a kalászolás időpontjának függvényében. A korai és a nagy tavaszi növekedést mutató típusok hatékonyan fel tudják használni a téli nedvességet, de arra is inkább hajlamosak, hogy kevésbé tápláló szárat növesszenek a szezon fennmaradó részében. A késői típusok tavaszi növekedése sokkal visszafogottabb, de ezáltal hosszabb időszakon keresztül biztosítanak minőségi takarmányt.

 

Festulolium

FestuloliumA Festulolium a DLF-Seeds specialitása; ez egy olyan takarmányfű, melyet a csenkesz (réti csenkesz vagy nádképű csenkesz) és a perje (angol vagy olasz) keresztezésével hoztak létre. Ezáltal a két fűtípus legjobb jellemzőit mondhatja magáénak.

 

A csenkeszek olyan jellemvonásokat adtak a változatnak, mint a hidegtűrés, a szárazságtűrés és a szívósság, míg a perje gyors megtelepedést, jó tavaszi növekedést, jó emészthetőséget, magas cukortartalmat, valamint ízletességet hozott.

 

Az egyes Festulolium változatok ezen jellemzők különféle elegyeit tartalmazzák, és a szülőkhöz való hasonlatosságuk alapján lehet osztályozni őket. A Festulolium számos igen jelentős változata érhető el a DLF-Seeds-nál:

 

Perje típus. Az olasz perje és a réti vagy a nádképű csenkesz keresztezése. Megjelenésre olyan, mint a perje, de jobb a szívóssága. Példák: BECVA, PAULITA, PERUN, ACHILLES, PERSEUS, LOFA.

 

Nádképű csenkesz típus. Az olasz perje és a nádképű csenkesz keresztezése. Megjelenésre olyan, mint a nádképű csenkesz, azaz magas a stressztűrő képessége, de jobb a hozama és a minősége. Példák: FELINA, HYKOR, FOJTAN.

 

Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)

hybridperjeA hibrid perje az évelő és az olasz perje keresztezésével jött létre különböző fokban ötvözve az elődök pozitív tulajdonságait. A hibrid perje bizonyos változatai az angol perjére hasonlítanak, mások az olasz perjére, és megint mások átmeneti formákat öltenek.

 

A DLF-Seeds a hibrid perjeváltozatok létrehozásának specialistája; ezek olyan változatok, melyek egyesítik az angol perje szívósságát az olasz perjééhez hasonló takarmányozási minőséggel. Ezek a hibrid perjeváltozatok kifejezetten alkalmasak kora tavaszi legeltetéshez, amikor ezen változatok hozama magasabb, mint az angol perjéé, és azáltal, hogy kevesebb száruk van, a szezon fenmaradó részében jobb a hozamuk, mint az olasz perjének. Ez azt jelenti, hogy kevesebb az elpazarolt fű. A hibridek jobban tűrik a szárazságot, mint az angol vagy az olasz perje.

 

Komócsin (Phleum pratense L.)

komocsinA komócsin olyan évelő fűféle, mely nagyon jól tűri a hideget, és kifejezetten jól él nedves talajokon. Tavaszi növekedése a szár növekedése előtt hosszú, hideg tavaszok esetén viszont a komócsin jobban nő, mint a legtöbb egyéb fűfajta. A komócsin anélkül biztosítja a füves termőföld tartósságát, hogy agresszív versenyre kelne a többi fűvel. Hozzájárul a jó minőséghez tavasszal és ősszel egyaránt.

 

A késői komócsin-változatok kifejezetten alkalmasak legeltetésre: bár sem a cukortartalmuk, sem az emészthetőségük nem egyezik meg a perjékével, a komócsinok kedvező rosttartalommal bírnak. A magas hozamú korai típusokat főként silótakarmány készítéséhez használják.

 

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea L.)

nadkepu csenkeszNagy, mélyre hatoló gyökérzetével a nádképű csenkesz nagyon szárazságtűrő és meleggel szemben ellenálló fűfajta, mely még azokban az időszakokban is biztosít takarmányt, amikor a többi fű megállt a növekedéssel. A levelek általában meglehetősen durvák, és nagy különbségek vannak az egyes változatok faggyal szembeni ellenálló-képességében. A nádképű csenkeszt elsősorban forró és száraz körülmények között használják kaszálási és legeltetési célokra, de a DLF-Seeds kifejezetten téltűrő változatokat is kifejlesztett, melyek Európa északi területein is megállják a helyüket.

 

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

csomos ebirA csomós ebír nagyon robosztus és szárazságtűrő fűféle. A növekedés kora tavasszal kezdődik, a szár növekedésre pedig szinte kizárólag a tavaszi első kaszáláskor kerül sor. A csomós ebír megtelepedését követően nagyon jól tűri a telet. A hagyományos típusok a más füvekkel együtt alkotott keverékekben meglehetősen agresszívek, de a DLF-Seeds olyan változatokat is kifejlesztett, melyek ötvözik azt a képességet, hogy száraz körülmények között is minőségi füvet produkálnak kevés szárral, valamint azt, hogy a növények kevésbé agresszívek más füvekkel szemben.

 

Fehérhere (Trifolium repens L.)

feherhereA fehérhere a füves legelők értékes növénye, mivel növeli a takarmány minőségét és emészthetőségét, jobb ízt biztosít, valamint növeli az állatok napi takarmány-bevitelét. A kislevelű változatok kifejezetten jól tűrik a legeltetést, míg a nagylevelű változatok a legproduktívabbak kaszálás esetén.

 

A megtelepedést követően a növények oldalhajtásokkal szaporodnak, melyek meggyökeresednek. Ez az egyik oka annak, hogy a fehérhere nagyon jól tolerálja a legeltetést. Mivel a fehérhere túléli a telet és csak néhány komolyabb megbetegedésre fogékony, a füves rétek maradandó növénye.

 

Vöröshere (Trifolium pratense L.)

voroshereA vöröshere fontos összetevője a 2-3 éves here-fű termőföldeknek. Ez a fajta kevésbé jól tolerálja a gyakori legeltetést, így leginkább kaszáláshoz megfelelő. Hosszú főgyökerével a vöröshere nagyon jól tűri a szárazságot, és különféle talajtípusokon jól tenyészik a nagyon könnyű vagy vizenyős talajokon azonban nem).

 

A vörösherét általában a nagyon magas hozam érdekében használják akkor, amikor nagy hozamú füvekkel keverik, és, mivel a vöröshere hüvelyes, alkalmazása mellett a nitrogénes műtrágya alkalmazását csökkenteni lehet akkor, amikor a here már megtelepedett a területen. Ha a keverékben található vöröshere, akkor a takarmány minősége és bevitele ugyancsak nő.

 

Lucerna (Medicago sativa L.)

lucernaA lucerna olyan takarmányozási célokat szolgáló hüvelyes, melyet világszerte arról ismernek, hogy rengeteg féle klimatikus viszony között is megterem - és ez a száraz területekre is igaz. A lucernát kaszáláshoz, szárított szálastakarmány, illetve silótakarmány készítéséhez használják; mivel a növénynek nagyon mélyre hatoló főgyökere van, a lucerna a száraz időszakokat is jól tolerálja.

 

A lucerna magas fehérjetartalommal rendelkezik, és mivel hüvelyes, nincs szüksége ásványi nitrogén-műtrágyára. A magokat azonban általában be kell oltani RHIZOBIUM baktériummal, hogy biztosítsuk a megfelelő nitrogén-ellátást a gyökérgümőkön keresztül.

Réti perje (Poa pratensis L.)

Réti perje

A hideggel és szárazsággal szembeni ellenálló-képessége miatt, valamint mivel jól tűri a használatot, a réti perje a világ mérsékelt övi tájain kifejezetten megfelel a legeltetési célokat szolgáló füves területekre.

 

A réti perje rizómák segítségével szaporodik, és az elhasználódás vagy szárazság miatti megritkult területet regenerálja. A rizómák (hosszúak és rövidek egyaránt) új növényekkel foltozzák be a réseket. Ezzel egyidőben a poa pratensis egyike a leginkább téltűrő fajtáknak. A poa pratensis az egyik első fűféle, amely tavasszal növekedésnek indul, és ősszel is sokáig nő.

 

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

Vörös csenkeszA vörös csenkesz szinte mindenféle talajtípuson jól tenyészik, beleértve a száraz és könnyű talajokat is. A vörös csenkesz nagyon jól tűri a hideget és a szárazságot is, így hosszú életet biztosít az ugarnak.

 

A takarmányozási célokat szolgáló Festuca rubra gyökerező fekvőhajtásokkal rendelkező típusa (Festuca rubra rubra L.) a legrobosztusabb, és a vörös csenkesz három alfaja közül ezt alkalmazzák a legszélesebb körben. Aránylag gyorsan megtelepedik, és gyorsan növő indáival gyorsan be tudja fedni a terület üres foltjait.

Megjelent: 9135 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Keverékek és fajták Szótár »
fu