fuvetomag-slide

A füves területek telepítése és kezelése

Ugarosítás, előkészítés és vetés

Egy termelékeny gyephez elengedhetetlen a jó alapozás. Fontos, hogy megfelelőek legyenek a feltételek a magok
kicsírázásához, valamint a növények azt követő növekedéséhez. A vetés hektáronként 15-25 millió magot jelent, de ez függ a fajtától és a vetési rátától is. Jó telepítés esetén a kis palánták 15-25%-a még él több hónap múlva is. A cél 3-500 növény m2-enként, 10-12 oldalhajtás növényenként, ami összesen 3-6.000 oldalhajtás per m2.

A magágy

A szántást követő megfelelő magágyelőkészítés eredményezi a legjobb feltételeket a csírázáshoz.

1-szantas3-borona2-henger

– Főként akkor, ha le is hengerelik, hogy így a talaj felszínét nedvesen tartsák. A magágynak egyenletesnek és nedvesnek kell lennie, hogy biztosítsa az egyenletes és gyors csírázást. Az alapelveket az 5. ábrán láthatja.

5 abra-A legjobb megtelepedés 

5. ábra A legjobb megtelepedés.

Vetési módszerek

4-vetesA direkt vetés gyakran jobb, mint a szórvavetés akkor, ha a talaj száraz vagy könnyű, de ha sorokba vetünk, akkor a levelek több helyet hagynak a gyomnövényeknek a sorok között - ezt némileg kompenzálni lehet azzal, ha két irányba vetünk. A szórvavetés jobb eloszlást és talajtakarást biztosít, de meg kell bizonyosodni arról, hogy a mag fedésben van és jól érintkezik a nedves talajjal.

Az új vetésnek védelmet jelenthet a takarónövények használata, de amennyiben túl sűrűn találhatók a területen, akkor a fiatal fű- és herenövénykék számára konkurenciát is jelenthetnek. Ennélfogva a takarónövényeknek aránylag lazán kell elhelyezkedniük, és vigyázni kell arra, nehogy megdőljenek. A újonnan kibújó fűnek árthat, ha a takarónövényt kritikus időpontban távolítjuk el (pl. a nagyon forró nyári időszakban). Ha takarónövényt használunk, pl. tavaszi vagy őszi gabonaféléket, akkor először azt kell elvetni, és azonnal utána kell kiszórni a fűmag-keveréket. Füvek esetében a vetési mélység nem lehet haladhatja meg az 1-2 cm-t, a here esetében pedig a ½-1 cm-t. A perje külön állományként kielégítően fejlődik 3-4 cm mélyről is. Normális vetési mennyiség: 25-35 kg hektáronként.

 Csírázási %

  Vetési mélység
  1 cm
2 cm
4 cm
6 cm
 
Fehérhere 40 34 8 0
Vöröshere 42 39 17 0
Lucerna 38 35 11 0
Olasz perje, T 76 73 57 32
Olasz perje, D 75 68 43 13
Angol perje 62 63 45 11
Réti csenkesz 48 40 8 2
Vörös csenkesz 64 53 12 1
Csomós ebír 47 35 11 2
Komócsin 34 10 0 0
Poa pratensis 30 12 0 0

3. táblázat Kísérleti telepen végzett kutatások annak kimutatására, hogy a különböző fajták csírázására hatást gyakorol a vetési mélység.

A vetés időpontja

Tavasz vagy késő nyár a legjobb opció. Tavasszal a csapadék szinte mindig megfelelő - a nyár közepén azonban gyakran nem ez a helyzet. Nyár végén és kora ősszel a talaj nedvességtartalma általában újfent normális, és ebben az időszakban a hőmérséklet jó és gyors csírázást biztosít.

Műtrágya alkalmazása

5-mutragyazasA talajelemzés jó iránymutatást ad a műtrágyázáshoz. A végleges takarónövényt a helyi normáknak megfelelően kell műtrágyázni; a füves területnek semmiféle plusz bevitelre nincs szüksége egészen a következő évig (esetleg késő nyáron némi nitrogénre , amennyiben az adott területet már használták az első évben).
A műtrágyázás mind a hozamra, mind pedig a fű minőségére hatással van. A leginkább szükséges tápanyagok a nitrogén, a foszfor és a kálium, de a magnézium, a kén, és számos egyéb elem is fontos még. A P és K visszaforgatása a tehéntrágyából csökkenti a műtrágyázás szükségességét.

 

Ha éjjel-nappali legeltetési módszerrel él, műtrágyából származó 75 kg K és 20 kg P általában fedezi a plusz szükségletet.

Nitrogén

A nitrogén használata növeli a termést és a szárazanyag fehérjetartalmát, továbbá javítja a táplálék energia-koncentrációját. Fontos figyelemmel kísérni a a tápanyagok kilogrammonkénti szárazanyag-tartalmát. Az optimálisan alkalmazandó nitrogénmennyiség függ a termőföldön található fajok összetételétől (here vagy sem), az elvárt hozamtól és a talaj típusától.

 

Egy Lengyelországban elvégzett kísérlet rámutatott arra, hogy hektáronként 1 kg nitrogén alkalmazásával az első kaszálás esetén hektáronként 9-10 kg szárazanyaggal nőtt a fűtermés. A nitrogénre adott válasz az egyszeri 50-150 kg-os nitrogénszint esetén egyértelműen pozitív volt. A fűmagkeverék a VersaMaxhoz hasonlított.

 

Dániában is hasonló eredményeket kaptunk, lásd a 4. táblázatot. A N minden egyes alkalmazott kg-ja átlagosan 10 kg szárazanyagot eredményezett akkor, amikor 150 kg nitrogént szórtak ki tavasszal hektáronként.
Egyedül az első kaszáláskor 5.700 kg szárazanyag betakarítására került sor. A fű minősége ugyancsak javult.

Nitrogén - Hatással van a hozamra és a minőségre egyaránt

  Az év fennmaradó részében
 Az alkalmazott N, Kg-ban
össz kilogramm / Ha
Első vágás
Szárazanyag, kg / Ha
Vágás
Szárazanyag, kg / Ha
Rotációs legeltetés
Szárazanyag, kg / Ha
 
0 4,526 5,911 4,742
75 4,778 5,989 4,465
150 5,753 6,208 4,881
225 5,853 6,731 5,271

 4. táblázat Nitrogén alkalmazása fűhöz, 2000 – 2001.
Forrás: "Bilag til Grovfoderdag", Dán Agrártudományi Intézet, Foulum, 2000–2001.

 

A lóhere mennyiségétől és a füves terület alkalmazásától függően nagyban változhat a nitrogén alkalmazása. A nitrogénszükséglet általában több, mint 50%-át fedezi a legelőn található here, másrészt azonban a teheneknél egészségügyi problémákat is okozhat, pl. felfúvódást, tőgygyulladást, és egyéb, a takarmányozáshoz kapcsolódó megbetegedéseket. Az optimális heretartalom a szárazanyag 30-40%-át jelenti.

 

A nitrogénszükséglet általában 1-2 kg naponta és hektáronként a tavaszi és a nyári időszakban (3-4 hónap). Amikor a heretartalom 30-50%, akkor 1 kg nitrogén megfelelő, de ha a legelőn a here aránya az említettnél alacsonyabb, akkor célszerű 2 kg-t kijuttatni. Ha a füvet silózáshoz használja, ezeket az adatokat további 25%-kal kell növelni. Amennyiben a területen csökkenteni kell
a here mennyiségét, akkor azt nitrogén alkalmazásával könnyen el lehet pótolni.

Az alkalmazott Nitrogén mennyisége - Legeltetés

 Legeltetés Várható hozam,
Kg Szárazanyag / Ha / Év
Kg N / Ha / Év
 
30 - 50% here 7,500 100
10 - 30% here 8,500 200
< 10% here 9,500 300

5. táblázat

Az alkalmazott Nitrogén mennyisége - Vágás

 Vágás Várható hozam,
Kg Szárazanyag / Ha / Év
Kg N / Ha / Év
 
30 - 50% here 8,500 250
10 - 30% here 9,000 300
< 10% here 10,000 350
Tisztán fű

10,000

400

6. táblázat

A termőföld termelékenységét nagyban befolyásolhatja az alkalmazott nitrogén eloszlása. Az alábbi táblázat az alkalmazott nitrogén megfelelő eloszlásához nyújt segédletet:

A Nitrogén kijuttatásának időpontja . Legeltetés

 Legeltetés Március / Április Május / Június Július
Augusztus N Össz Kilogramm /
Ha / Év
 
30 - 50% here 40 30 30 0 100
10 - 30% here 60 60 40 40 200
< 10% here 60 60 50 30 300

7. táblázat

A Nitrogén kijuttatásának időpontja - Vágás

 Vágás Március / Április Május / Június Július Augusztus N Össz Kilogramm /
Ha / Év
 
30 - 50% here 100 80 70 0 250
10 - 30% here 130 90 80 0 300
< 10% here 150 90 70 40 350
Tisztán fű 170 100 80 50 400

8. táblázat

 

Foszfor

Az éves foszforszükséglet a talajba 30-50 kg P (70-115 kg P2O5) hektáronként; ez a normál szint.

Kálium

A fű és a here aránylag magas káliumszükséglettel rendelkezik – éves szinten minimum 150-400 kg K (180-480 kg K2O) hektáronként – a talaj állapotától függően. A különböző talajok káliumtartalmában nagy szórás lehet, és még az év során is jelentős változások történhetnek. Ha túl magas a káliumszint, akkor az állategészségügyi problémákhoz vezethet; a szintet talajelemzéssel kell ellenőrizni, és ha szükséges évente többször is káliumot kell kijuttatni a talajba. Elsősorban a tél beállta előtt fontos, hogy
megfelelő legyen a talaj és a füvek káliumszintje, az ugyanis növeli a növények téllel szembeni ellenálló-képességét.

Egyéb tápanyagok

A füvek magnéziumigénye hektáronként 10-30 kg Mg. A magnéziumot a műtrágyával megegyező módon kell a talajba juttatni. A füvek a talajból éves szinten hektáronként 25-50 kg ként (S) fogyasztanak el, így gyakran szükséges lehet kénnel történő műtrágyázásra.

Állati trágya alkalmazása

Az állati trágya füves termőföldön a legjobban úgy alkalmazható, ha a telepítés előtt szántjuk be a talajba. A folyékony trágyát (iszapot) a már telepített füves területek esetében az olyan esetekre szabad csak alkalmazni, amikor a területet csak betakarításra használjuk. Az állati trágya kijuttatására a kora tavasz a legmegfelelőbb időpont, amikor a növekedés megindul. Hektáronként 25-35 mm iszap a javallott mennyiség.

Gyomnövények - kártevők

Takarónövények alkalmazása esetén a füves területeknél általában nincs szükség gyomirtásra. A tisztán kaszálóként használt területeknél, ahol kisebb a 'versenyhelyzet', évente szükség lehet a gyomnövényekkel szembeni permetezésre. A évelő gyomnövények ellen teljeskörű gyomirtót kell használni még a terület bevetése előtt. A fiatal növénykék könnyű támadási felületet jelenthetnek az olyan kártevőknek, mint például a lószúnyog lárvája, a fritlégy, stb. Ennélfogva a fejlődés ezen korai szakaszában szükséges lehet a kártevőkkel szembeni védekezés.

Megjelent: 2412 alkalommal
fu